Arany ballada

Hogyan írna ma Balladát Arany?

Ehhez a kérdéshez a Hídavatás balladát vettem alap   példának. Ebbena történetben Arany egy szálon futó   nagyvárosi balladát ír meg,amelyben általánosítások   találhatóak.
 Ezt a balladát napjainkban egy depressziós témájú,néhol   érthetetlen okok miatti halálokról szólna. Lenne egy kerete,   amiből látható lenne hogy keretes szerkezetű a ballada. Ez a   keret minden versszak végén egy refrénben jelenne meg.   "Miért ne ugorhatnál le?" Jelen lenne Arany jellegzetes   motívuma,a bolondulás,amely főszerplőnket is   foglalkoztatja,megőrült e vagy sem. Képeknek egy szürke,a   mai világra jellemző befordulást látnánk. Elfordulást az   emberektől.

A történet napjaink éjszakáján kezdődik,egy ifjú fiú áll a híd   közepén. Magán hordja apja dühét,míg szemei könnyek közt   kigúvadva mered az alatta robogó vízfolyásra. Magában   vitázik: "Őrült vagyok?...nem,biztos hogy nem!... de akkor     nem állnék itt..." Szemei cikázni kezdenek,tátva marad szája   mikor meglátja feljönni a "megkönnyebbülteket", mikor fél   tizenkettőt üt az óra. Elkezdenek szavalni,érvelni énekelni   neki akár a szirének. Bizonygatnak,miért lesz sokkal jobb ha   megteszi. Egy lány elmeséli,hogy azérr ugrott le,mert a   közösségi médián kihasználták. Egy fiú is csatlakozik,aki   szintén beavatja a fiút ugrásának okáért,hisz őt élete   szerelme megcsalta,átverte. Egy bácsi is csatlakozik,aki   megbolondult a kerekes széke miatt. Egy nő a munkája   elvesztése miatt ugrott le. Egyre többen mesélnek,a fiú agya   zsibog,már csak pár szófoszlányt hall ki a nagy zsivajból.Bár   az amit még talán épp ésszel felfogott   megbabonázták,ismétlődnek a fejében,mindenki csak annyit mondd,sokkal jobb lesz. Egyre többen bukkannak elő,kik éneklik, hogy ennél jobb érzés nincsen. A fiú szemei cikáznak,a hangok immáron a vállai mögött hangoznak,körbe állják a fiú karcsú testét,mind mind kántálják hogy "Ugorj! Ugorj! Ugorj! Miért ne ugorhatnál le?" A fiú átöleli törzsét,alig lehet kivenni összeakadt nyelve miatti halk szavait: "a megkönnyebbülésért! A szabadságért!" Majd a fiú testét elnyeli a hatalmas víztömeg. Lent még látja a boldog embereket körülötte táncolni,és énekelni hogy "Megtette! Megtette! Miért is ne ugorhatna le!" Annyira lenyűgözte ez az érzés, hogy megértette,újra és újra át kell élnie ezt az élményt.

Arany balladái közül ez volt a kedvencem,hiszen annyira   magávak ragad a történet,az az őrület,az a misztikum,ami   miatt újra és újra el akarja olvasji az ember.

Petőfi Sándor Verscsoport elemzés

Petőfi Sándor Verscsoportok összehasonlítása

Petőfi Sándor nevéhez sok stílust köthetünk. A költő a Vicces-Humoros témától a Romantikusig minden témában írt verseket. Én két stílust fogok összehasonlítani,A filozófikus témát és a Népies-Parasztos stílust.

A filozófikus stílushoz soroljuk Petőfitől az "Egy gondolat bánt engemet","A Nép nevében" és a "XIX.század költői" című költeményeket. Ezekben a versekben a költő egy kritikus hangsúlyt vesz fel,de egy szónokias,hazafi és vezértípusú személyt ír le a költő személyében. A versben az író a szabadságról,a népért való önfeláldozásról és a hazáért való harcról ír.

" És a zászlókon eme szent jelszóval:
„Világszabadság!”
S ezt elharsogják,
Elharsogják kelettől nyúgatig,
S a zsarnokság velök megütközik:
Ott essem el én,
A harc mezején,
Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül,
S ha ajkam örömteli végszava zendül,
Hadd nyelje el azt az acéli zörej,
A trombita hangja, az ágyudörej,
S holttestemen át
Fújó paripák
Száguldjanak a kivivott diadalra,
S ott hagyjanak engemet összetiporva." – Egy gondolat bánt engemet...

A költő még ebben a stílusban olyan dolgokról is beszél,amelyet az emberek nem mernek kimondani,és az író felelősnek érzi magát,hogyha ő nem mondja ki,ki fogja ezeket a világ elé helyezni. Komoly témákról ír,amelyeket komolyan is kezel,leírja a kemény valóságot,nem szépít semmitsem.Bátorítja az embereket hogy mondják ki mit gondolnak,még akkor is ha egy egész világ fordul utána ellenük.

"S a nép hajdan csak eledelt kivánt,
Mivelhogy akkor még állat vala;
De az állatból végre ember lett,
S emberhez illik, hogy legyen joga.
Jogot tehát, emberjogot a népnek!" -A Nép nevében

A Népies-Parasztos stílus ezzel szemben egy olyan stílus,amely a komoly témákat kicsit humorossá,kicsúfolttá,komolytalanná változtatja. Ilyen versek például a "Megy a Juhász a szamáron", "Befordultam a konyhára" és a "Hortobágyi Kocsmárosné". Ezek a versek humoros témájúban vannak írva,ám például a Megy A Juhász A Szamáron című vers a legkomolyabb témát is úgymond kicsúfolja,mintha csak egy egyszerű történet lenne.

"
Gyepes hanton furulyált,
Legelészett nyája.
Egyszercsak azt hallja, hogy
Haldoklik babája.
Fölpattan a szamárra,
Hazafelé vágtat;
De már későn érkezett,
Csak holttestet láthat." - Megy a Juhász a Szamáron

A Befordultam a konyhára vers a szerelembe esést veszi viccesre,hiszen ehhez a témához egy érzelmekkel teli szépszavakkal teletűzdelt megfogalmazást várunk,ám helyette olyan stílusban írja le a szerelembe esést,mintha csak egy egyszeri fellángolás lenne,nem pedig egy megszokott Örök lángolást mesélne el.

"Én beléptem, ő rám nézett,
Aligha meg nem igézett!
Égő pipám kialudott,
Alvó szívem meggyúladott." -Befordultam a konyhára.

A két stílus két szemszögből veszi a komoly témákat,míg a filozófikus komolyra fordítja,nagy hangvételű,cselekedésre buzdít,addig a Népies-Parasztos inkább úgymond nevetségessé,komolytalanná teszi ezeket a témákat. Az emberek nem veszik komolyan,kinevetik a szituációt. Ám mindkettőben a költő nyersen megfogalmazza a valóságot,ezzel azonban még a Népies-Parasztosnak is ad egy kevéske komolyságot,bár még így is érdekesen viszonyul egy a nyersség a versekben uralkodó komolytalansággal.

Anyegin

Anyegin és Tatjana karakter jellemzése.

Anyegin és Tatjana Puskin:Anyegin történetének a két főszereplője. Kettejük sorsát írja le a költő,hogy mennyi érzelem változáson megy át egy ember ha a szerelmét nem viszonozzák,és mennyi tényező képes megváltoztatni az érzelmi életünket.

Jevgenyij Anyegin,a történet elején egy eléggé magának való karakter aki nem mutatja ki az érzelmeit,sőt,olyannak tűnteti fel magát aki nem is képes semmi féle érzelem kimutatására. Lent vidéken méginkább magába fordul,nem mutatja meg senkinek, sem érzelmeit,sem gondolatait. Egy olyan ember aki kívűl áll a társas élettől. Bevallja saját magának is azt,hogy nem tud és nem is akar megváltozni semmi és senki kedvéért sem. Barátjával való párbajnál viszont megváltozik. Kimutatja azt hogy mégis képes foglalkozni más emberekkel,de nem teljesen a megfelelő módon mutatja ki. Ettől az érzelem kimutatástól megváltozik maga a karakter látásmódja is. Sokkal óvatosabb,még inkább magába zárkózik. Olyan mintha nem akarná hogy az emberek megismerjék a valódi énjét aki tud szeretni. Még saját maga sem bízik ebben az énjében. Főleg hogy egyátalán képes e fent tartani,mert Anyegin képes minden másodpercben megváltoztatni a viselkedését teljes ellentétben. Mégis mikor akadályba ütközik,olyanba amiben látja hogy beletörne, akkor mutatkozik meg igazán az énje amiben képes a szeretez kimutatására. Ám ez már akkor késő bármiféle cselekedésre. Amikor erre rájön teljesen összeroppan,és újból előjön az az énje mint a barátja elvesztésénél. Tulajdonképpen Anyegin egy többszemélyiségű ember,mindig rosszkor húzza elő a rossz énjét,amivel az embereket megbántja és elüldözi magától. Ha belátná hogy ezen változtatni kell,és akarná is ezt a változást,akkor képes lenne bármi olyasmire amire eddig nem. De Anyegin egy nagyon makacs ember,aki úgy gondolja hogy biztonságban van akkor,hogyha eltaszítja magától az embereket.

Tatjana eleinte egy visszahúzódó lány,aki alig meri kimondani a gondolatait. Naív és könnyen szerelembe esik,ami miatt sokszor sebezhető,és ki is használható. Ő is sok változáson megy át,az Anyegintől kapott visszautasítás illetve azok a dolgok amiket utána művel, az váltja ki Tatjánából a legnagyobb változást, és fontos döntések sorozatát. Számára az egyik legfontosabb ember "bántása" teljesen megváltoztatja,bár a csendesség és a visszahúzódó énje megmarad,házassága után azonban megtanulja a tisztelet kivívását,saját maga áll szembe a problémáival. De hogyha egy régi tényező megjelenik, összetörik akár egy porcelán baba,de idő után újra erőt kap magán. 

A két karakter között rengeteg a különbség,hiszen mindkettejük visszautasítja a másikat, és a változás két különböző formája jelenik meg,hisz míg Anyegin az érzelmei kimutatására egyre roszabb állapotba kerül,Tatjana felerősödik és végre megkaphatja az állítólagos normális életét.

Csokonai Vitéz Mihály-Estve

Estve

Mikor eljön a naplemente,
Kiülök magányosan az erkélyemre.
Tűnődve nézelődöm a távolban,
És elkalandozok a tájban.
Madarak csicseregnek a fenyőfán,
Én pedig figyelem őket elkalandozván.

Magányomban társul hívom a füzetem.
Kinyitván a gondolataimat firkantom bele.
Kirajzolódni látszik egy pillangó,
Ki szorgosan lovagolja a szelet.
Keresi a leszállási lehetőségeit,
De mindig kitaszítja valaki.
Végül fáradtan talál egy magányos ágat,
Ahol eleresztve szárnyait pihenhet órákat.

Nyugodtságot színlelve csapkod aprókat,
Ám jól tudja,nem maradhat sokat.
Úgyis kitaszítja valaki,
És a végén magányosan köt ki.
Ismét útra kel,hisz tudja
Senkinek sem felelhet meg úgy,ahogy akarja.

Távolabb a papíron,
Felismerek egy árnyékot.
Keresi a kérdések válaszát,
De valahogy nem talál megoldást.
Csak a hideg éjszakát érzékeli,
Ami lassan engem is beterít.
Távolba meredve márcsak a sötétet látom,
És magamat már az árnyékban találom.

Érzem a hideget és a kétségbe esést.
Érzek minden érzelmet,
Amit csak megélhettet.
Elragadott a sötétség,
És vele együtt a tehetetlenség.
Fulladozva a gondolataimban megyek vissza a lakásba,
Magam mögött bezárom az ajtót, minden sötétséget kizárva.
De az úgy követ, mintha hozzám lenne láncolva,
És folyamatosan suttogja a vészjósló gondolatokat.

Lehúnyva szemem előjönnek az emlékek,
Melyek a meleg hatására egész kellemesek.
A gondolatok a madarakra terelődnek,
Olyan gondtalanok és vakmerőek.
Ahogy a naplemetében repülnek,
Szabadnak érezhetőek.
Én is egy akarok lenni közülük,
Csak repülni és boldog lenni.

A kedvenc könyvem

A kedvenc könyvem Anna Todd:Miután című könyve. 

A könyv egy Tessa nevű  egyetemista lányról szól. Jók a jegyei, egy aranyos fiúval jár, vannak tervei a jövőre nézve. Aztán beköltözik az egyetem kollégiumába ahol megismerkedik következő főszereplőnkkel, Hardinnal. 

Hardinban megtalálja azt, amit addigi életében mindig is került. A fiú tetovált, piercinges, aki angol akcentussal beszél. A fiú kifejezetten ellenséges Tessával, ami miatt gyűlölnie kéne Hardint. Gyűlöli is, ám egy születésnapi bulin a lányt megragadja a fiú sötét jelleme, és mikor megcsókolják egymást,olyan szenvedélyt tapasztal,mint eddigi életében sohasem. Hardin hol gyönyörűmnek szólítja, hol napokra szó nélkül eltűnik, mintha nem is érdekelné a lány. A nem törődöm viselkedése ellenére Tessa hiszi, hogyha eléggé mélyre ássa magát, megfogja találni az igazi Hardint. 

A fiú folyamatosan eltaszítja magától, de minden egyes taszítás után egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Tessának megvan a tökéletes kapcsolata a barátjával, miért akarja ennyire legyőzni a saját, sértett büszkeségét, és Hardin előítéletét a rendes lányok felé? Idővel, az egyre erősebb kötelék közöttük újabb és újabb kihívások elé gördíti őket, Hardin kemény páncélján pedig rés keletkezik.

 

Mindkettőjük számára érdekes tények derülnek ki a családjukról, és kiderül, valójában nem is különböznek annyira egymástól. Tessa már nem az a kedves, egyszerű lány, mint Hardin előtt, és Hardin sem olyan mogorva és szívtelen, mint Tessa előtt.Megéri e kettejük szerelme ha mindkettőjüknek fel kell adniuk a saját egyéniségüket? Nem akarnak meghátrálni, de elengedni egymást sem akarják. Vajon egymásra tudnak találni ennyi bonyodalom között? 

Enciklopédia feladat

A kedvenc szavamnak a könyvet választottam.

 

A könyv definíciója: ~Olyan, szövegből és ábrából álló, fizikai információhordozójú, nem periodikus (irodalmi vagy szakmai célú) publikáció, amely 49 vagy több oldalból áll, terjedelmi szempontból a borítót nem számítva.Emellett könyvnek nevezik nagyobb lélegzetű művek egyes önmagukban is zárt részeit, különösen ha egy kötetben jelennek meg. (Wikipédia)

~Nagyobb terjedelmű írásműveket tartalmazó nyomtatott íveknek egyik szélén tartósan összefűzött egysége, amelyet fedél, borító véd. (cetroszet)

~ Írásos feljegyzések amelyek adatok, információk, gondolatok megőrzésére,átadására használunk. (Wikiszótár) 

Eredete: Az ókori sumer, egyiptomi, görög vagy éppen latin agyagtáblák,illetve tekercsek.  A kínaiul régen k'üannak hangzó szó elkerült szerte a világba. Így például előzménye lehet a koreai kwen 'könyv', az ujgur küin 'könyvtekercs', de az oszét kinugae 'könyv' és az örmény kuik 'tábla, levél' szavaknak is. A magyarba a török vagy a szláv nyelvek közvetítésével kerülhetett bele a könyv szó. 

Könyv fajták (néhány): 

-Disztópia

-Dark Fantasy 

-Fantasy 

-Filozófiai

-Horror

-Ifjúsági regény

-Krimi 

-Lányregény

-Napló

-Novella

Számomra a Könyv jelentése: A könyv szó számomra mindig is egy kedves szó volt, és marad is. Kicsi korom óta imádok olvasni anyukámnak köszönhetően, és amióta tudok önállóan olvasni, azóta halmozom a könyveket. Számomra mindig is egy "hazatérés" jelentett, hisz amikor olvastam/olvasok, akkor kikapcsolom a külvilágot és csak a könyv és én létezünk. Teljesen kikapcsol és csak az adott történetre figyelek.Nagyon sokat jelent az életemben a könyv.