Petőfi Sándor Verscsoportok összehasonlítása
Petőfi Sándor nevéhez sok stílust köthetünk. A költő a Vicces-Humoros témától a Romantikusig minden témában írt verseket. Én két stílust fogok összehasonlítani,A filozófikus témát és a Népies-Parasztos stílust.
A filozófikus stílushoz soroljuk Petőfitől az "Egy gondolat bánt engemet","A Nép nevében" és a "XIX.század költői" című költeményeket. Ezekben a versekben a költő egy kritikus hangsúlyt vesz fel,de egy szónokias,hazafi és vezértípusú személyt ír le a költő személyében. A versben az író a szabadságról,a népért való önfeláldozásról és a hazáért való harcról ír.
" És a zászlókon eme szent jelszóval:
„Világszabadság!”
S ezt elharsogják,
Elharsogják kelettől nyúgatig,
S a zsarnokság velök megütközik:
Ott essem el én,
A harc mezején,
Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül,
S ha ajkam örömteli végszava zendül,
Hadd nyelje el azt az acéli zörej,
A trombita hangja, az ágyudörej,
S holttestemen át
Fújó paripák
Száguldjanak a kivivott diadalra,
S ott hagyjanak engemet összetiporva." – Egy gondolat bánt engemet...
A költő még ebben a stílusban olyan dolgokról is beszél,amelyet az emberek nem mernek kimondani,és az író felelősnek érzi magát,hogyha ő nem mondja ki,ki fogja ezeket a világ elé helyezni. Komoly témákról ír,amelyeket komolyan is kezel,leírja a kemény valóságot,nem szépít semmitsem.Bátorítja az embereket hogy mondják ki mit gondolnak,még akkor is ha egy egész világ fordul utána ellenük.
"S a nép hajdan csak eledelt kivánt,
Mivelhogy akkor még állat vala;
De az állatból végre ember lett,
S emberhez illik, hogy legyen joga.
Jogot tehát, emberjogot a népnek!" -A Nép nevében
A Népies-Parasztos stílus ezzel szemben egy olyan stílus,amely a komoly témákat kicsit humorossá,kicsúfolttá,komolytalanná változtatja. Ilyen versek például a "Megy a Juhász a szamáron", "Befordultam a konyhára" és a "Hortobágyi Kocsmárosné". Ezek a versek humoros témájúban vannak írva,ám például a Megy A Juhász A Szamáron című vers a legkomolyabb témát is úgymond kicsúfolja,mintha csak egy egyszerű történet lenne.
"
Gyepes hanton furulyált,
Legelészett nyája.
Egyszercsak azt hallja, hogy
Haldoklik babája.
Fölpattan a szamárra,
Hazafelé vágtat;
De már későn érkezett,
Csak holttestet láthat." - Megy a Juhász a Szamáron
A Befordultam a konyhára vers a szerelembe esést veszi viccesre,hiszen ehhez a témához egy érzelmekkel teli szépszavakkal teletűzdelt megfogalmazást várunk,ám helyette olyan stílusban írja le a szerelembe esést,mintha csak egy egyszeri fellángolás lenne,nem pedig egy megszokott Örök lángolást mesélne el.
"Én beléptem, ő rám nézett,
Aligha meg nem igézett!
Égő pipám kialudott,
Alvó szívem meggyúladott." -Befordultam a konyhára.
A két stílus két szemszögből veszi a komoly témákat,míg a filozófikus komolyra fordítja,nagy hangvételű,cselekedésre buzdít,addig a Népies-Parasztos inkább úgymond nevetségessé,komolytalanná teszi ezeket a témákat. Az emberek nem veszik komolyan,kinevetik a szituációt. Ám mindkettőben a költő nyersen megfogalmazza a valóságot,ezzel azonban még a Népies-Parasztosnak is ad egy kevéske komolyságot,bár még így is érdekesen viszonyul egy a nyersség a versekben uralkodó komolytalansággal.
